Internalizáló és externalizáló pszichés zavarú serdülők szorongásos és depressziós tünettanának és rezilienciájának exploratív vizsgálata sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon

• Published in: Humán Innovációs Szemle Vol. 14; no. 2; pp. 47 - 65
• Main Authors: Törő, Krisztina, Csikós, Gábor, Fliegauf, Gergely, Mokos, Judit, Sófi, Gyula
• Format: Journal Article
• Language: English
• Published: 25.12.2023
• ISSN: 2062-0292; 2939-8614
• DOI: 10.61177/HISZ.2023.14.2.4

Háttér: A serdülőkor a szorongásos és depressziós zavarok kapcsán magas kockázatúnak mondható. Kevés adat áll rendelkezésre a szorongás és depresszió kapcsán sürgősségi gyermekpszichiátriai osztályon pszichés zavar miatt kezelt serdülők körében. Célkitűzés: Kutatásunk célja a szorongással és a depresszióval kapcsolatos adatok elemzése klinikai mintán. Vizsgáltuk továbbá egy másik pszichés változó, a reziliencia szerepét a szorongásos és depressziós tünetek vonatkozásában. Módszer: 90 főből (50 fiú, 40 lány, átlagéletkor 13,81±2,39 év) álló klinikai mintát vizsgáltunk, akik a Heim Pál Gyermekkórház sürgősségi pszichiátriai osztályára vagy ambulanciájára jelentkeztek különböző internalizáló és externalizáló pszichés zavar fennállása következtében fellépő sürgősségi állapot miatt. Az internalizáló és externalizáló tünetek fennállását a magyar SDQ kérdőívvel erősítettük meg. A klinikai és demográfiai/kezelési adatokon kívül a szorongást és depressziót a DASS-21 kérdőívvel, a rezilienciát pedig a 10 itemes reziliencia skálával (CD RISK) mértük. Eredmények: A szorongás és depresszió szintje kapcsán különbségek láthatóak a csoporton belül mind a nemek, mind a gyermekek diagnózistípusának (internalizáló/externalizáló) vonatkozásában A vizsgálati adatok azt is mutatják, hogy a reziliencia átlagos szintje a normál értéket nem éri el a vizsgált betegcsoportban: a lányok esetében szignifikánsan alacsonyabb, mint fiúknál és az internalizálóknál alacsonyabb, mint az externalizálóknál. A klinikai szintű depresszió és szorongás gyakorisága a csoportban 75%, illetve 71 %. A reziliencia negatívan korrelál a depresszióval és a szorongással. Következtetés: A reziliencia védőfaktornak bizonyul mind a depresszióval, mind a szorongással kapcsolatban. A szorongásos és depressziós tünetek kapcsán emiatt a nagyobb tudatosság és korai terápiás beavatkozás segíthet a tünetek mérséklésében, ezáltal javítva a klinikai serdülő populáció életminőségét.